Hadad

Felhasznált irodalom: Kaszta István: Hadad a hadak útján

A falu

A Szatmár Megye Történeti - Etimológiai helységnévtár szerint első írásos feljegyzés Hadadról 1334-ből származik: Sacerdot Hodod. Ekkor már Hadad egy életképes "egyházas" faluközösség volt. Neve valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév a Hada. 1482-ben városjogot kap. Ekkor már a környék központi helysége, de igazi mezővárossá a következő évszázadban fejlődött. A Kusalyi Jakcs család, a vár és környéke birtokosa innentől kezdve már Hadadi előnévvel levelezik.

A vár

Az 1300-as években Hadad királyi birtok volt. A királynő (Anjou Mária) intézkedései közé tartozott a vidék bázisainak megerősitése, adományokon keresztül is. 1383-ban a Jakcsoknak juttatja Bogdánd, Korond és Nádasd falvakat.

A Jakcsok várépítési engedélyt kérnek az Anjou királyoktól, amit meg is kaptak. Így 1399-re már áll a vár és Hadad vásártartási jogot is kap.

A református templom

A keresztyénség magyar elterjedése után Hadadnak is korán kellett, hogy legyen temploma. Ám az a templom, mely jelen pillanatban a reformátusok tulajdonában van, a mai alakját valószínűleg a husziták korában nyerte el a XIV. század elején. Szent László király tiszteletére építették. Szép mása a krasznai templomnak. A torony 1900-ban épült.

 

A Wesselényi kastély

Wesselényi Ferenc kezdi el építeni 1761-ben, de halála miatt fia, Wesselényi Farkas fejezi be 1776-ban A szolgálati-, és cselédlakásokat 1783-84 között építették. Az építkezésekhez felhasználták a hadadi vár maradványainak köveit is. A barokk építészet jegyei fedezhetők fel rajta.

A Degenfeld kastély

 Hadadon két Wesselényi kastély van. Ez a Dégenfeld kastélyként ismert épület fiatalabb, mint az idős Wesselényi Ferenc és felesége Rhédey Zsuzsanna által épített Wesselényi kastély. Ez utóbbi kastély örököse az építkezést is befejező legnagyobb fiú, Farkas. Neki 6 gyermeke volt, két fiú József és Farkas. Utóbbi maradt a Wesselényi kastélyban, Józsefnek építettek új kastélyt ki feleségül Rachel Kendeffyt vette el, emiatt szerepel a falon a Wesselényi-Kendeffy kettős címer. József unokája pedig az a Wesselényi Teréz, aki 1882-ben hozzáment a németországi gyökerekkel rendelkező Christoph von Dégenfeld-Schönburg-hoz. Innen a Degenfeld kastély elnevezés, a kastélyt pedig az ők leszármazottaik örökölték.A gyönyörű park övezte épületet 1946-ban Maximilian Degenfeld Schönburgtól államosították. Azóta folyamatosan iskola működött benne. Hatvan év után, került vissza a kastély gróf Dégenfeld Pál jogos tulajdonába. Ő pedig a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette majd a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek adta használatba 39 évre

Oldal: Egy kis történelem
A Hadadi Református Egyház honlapja - © 2008 - 2024 - hadadiegyhaz.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat